Először is: a cintányér elhasználódik
Mielőtt belevágnánk, egy alapvető dolog: a cintányér fogyóeszköz.
Mivel fémből van, strapabírónak tűnik. Ám minden játéknál dobverő csapódik rá, és rezgésbe jön. Ha folyamatosan játszanak rajta, előbb-utóbb megreped vagy kicsorbul. Ez nem a durva bánásmód jele, hanem egyszerűen a hangszer természetéből fakad.
Ez a cikk tehát nem arról szól, hogyan érhető el, hogy egy cintányér soha ne repedjen meg. Ennek ellenére vannak olyan szokások, amelyekkel az ember észrevétlenül megrövidíti a cintányér élettartamát: például ha hüvely nélkül játszik az állványon, vagy túl erősen meghúzza a szárnyas anyát. Ha ez a cikk segít az ilyenek felismerésében, elérte a célját.
A repedések jellemzően ugyanott kezdődnek
A cintányér egy fémlemez, mégsem akárhol reped meg. A repedések nagyjából három helyen jelennek meg.
A peremtől befelé futó repedések, a testen vagy a kupola tövénél körben futó repedések, valamint a középső furat szélétől a kupola felé futó repedések. Akik hivatásszerűen javítanak cintányérokat, szintén nagyjából e három csoportba sorolják őket.
A három közül a perem és a test a leggyakoribb. Statisztikánk nincs, de a megrepedt cintányérok között ez a kettő kiemelkedik. Ezeken a helyeken ütik a cintányért, így ez aligha meglepő.
Van még egy dolog, amely elkülönül a repedésektől: az alakváltozásként jelentkező sérülés. A középső furat körből oválissá nyúlik, vagy a perem elhajlik. Itt semmi sem hasadt meg, ezért érthetőbb, ha a repedéstől külön kezeljük.
Egy előzetes megjegyzés: pusztán a repedés helyéből nem lehet megállapítani az okot. Még ha a kezünkben tartjuk is a cintányért, és figyelembe vesszük, hol, hogyan és mennyi ideig használták, legtöbbször akkor sem lehetünk 100%-ig biztosak. Megalapozott feltevést viszont tehetünk. Az alábbiakat ehhez a feltevéshez szolgáló támpontként olvassa, semmi többként.
Egyes sérülések árulkodnak a valószínű okról
Bizonyos tünetek alapján az ok viszonylag könnyen kikövetkeztethető.
Ha a középső furat hosszirányban megnyúlt, a rögzítés módjára érdemes gyanakodni. Ha a perem elhajlott, a cintányért valószínűleg leejtették vagy feldöntötték, és nem játék közben sérült meg. Egyik sem repedés, mindkettő alakváltozás, és első ránézésre felismerhető.
Néhány nagy cintányérgyártó éppen ezt a kettőt mutatja be fényképekkel a garanciális oldalán, a használatból eredő sérülések példájaként. Vagyis még a gyártó szemszögéből is ezek azok az esetek, amelyeknél az ok a legkönnyebben kikövetkeztethető.
A peremen vagy a testen keletkező repedések nem ilyen egyszerűek. A technika, a szög, vagy egyszerűen az ütések puszta száma volt az ok? Általában több tényező is egybeesik.
A legpontosabb tehát így gondolni rá: az, hogy hol repedt meg, nem maga az ok, hanem az, hogy hol érdemes elkezdeni a keresést.
A deformálódott furat még nem repedés. Az úgynevezett „kulcslyukasodás”, amikor a kerek furat kulcslyuk alakú oválissá nyúlik, nem jelenti azt, hogy a fém meghasadt. A furatot az állvány szárához való dörzsölődés koptatta ki. Az ok más, ezért érthetőbb, ha a repedéstől külön kezeljük. Ráadásul ez azon kevés jelek egyike, amelyeket még a repedés megjelenése előtt észrevehet.
| Típus | Hely | Egy lehetséges magyarázat |
|---|---|---|
| Repedés | Perem | Az ütés szöge. Befelé fut |
| Test, kupola töve | Mindig ugyanaz a pont kapja az ütést, intenzív használat. Gyakran körben fut | |
| A középső furat széle | Túlhúzás. A furattól a kupola felé fut | |
| Alakváltozás (nem repedés) | Középső furat | Dörzsölődés a szárhoz. Hiányzó hüvely vagy túl laza rögzítés |
| Perem | Leejtés vagy feldőlés |
A leggyakoribbak: repedések a peremen és a testen
Kezdjük a leggyakoribbakkal: a peremtől befelé futó repedésekkel és a testen keletkező repedésekkel.
A peremtől befelé
A perem egyetlen pontjáról rövid hasadás fut befelé. Eleinte talán csak néhány milliméteres, olyan kicsi, hogy ha valaki nem mutatja meg, észre sem venné.
A gond az, hogy tovább terjedhet. Minden ütés a csúcsánál koncentrálja az erőt, így egy néhány milliméteres repedés megnőhet, és végül a perem vonalát követve elkanyarodhat. Az a döntő, hogy időben, még kicsi állapotában észrevegyük.
A testen
Ezek a repedések a játszófelületen jelennek meg. Ritkábbak, mint a peremrepedések, de nem szokatlanok.
Két irányban futhatnak. Egyesek sugárirányban, a közép felé futnak. Mások oldalirányban, az esztergálási barázdákat követve körbefutnak, és ezeket különösen nehéz észrevenni. Mivel ugyanabba az irányba futnak, mint a barázdák, bizonyos fényben nem lehet megkülönböztetni őket.
Azt mondják, a testen akkor jelennek meg repedések, ha újra meg újra ugyanazt a pontot ütik, például amikor egy ride-minta mindig pontosan egy helyre esik.
A repedések kereséséhez használjon jó fényt, és ferdén nézze a cintányért. A finom repedések szemből nem látszanak. Döntse meg a cintányért úgy, hogy megcsillanjon rajta a fény, és a repedés vonalként rajzolódik ki. Az is működik, ha az ujját végighúzza a peremen: ha valahol megakad, ott valami van.
A peremnél a szög többet számít, mint az erő
Hogyan lehet tehát csökkenteni a perem- és testrepedéseket? Itt az érintkezés szöge többet számít, mint az, hogy milyen erősen üt.
Ha a dobverő derékszögben találja el a peremet, egyetlen pontban ütközik a vékony peremmel, és az erőnek nincs hová mennie. A jobb módszer ennek az ellentéte. Fektesse le a verőt, amíg majdnem párhuzamos nem lesz a felülettel, és ne a hegyével, hanem a hegy mögötti vastagabb részével súrolja a peremet, a mozdulatot végigvezetve. Óriási a különbség az igénybevételben, a cintányér és a verő számára egyaránt.
Ez legalább annyira a beállításon múlik, mint a technikán. Ha a cintányér túl függőlegesen áll, bármit tesz, szemből fogja megütni. Ha a szög kényelmetlennek tűnik, először az állványt nézze meg.
Hogy mennyire döntse meg, az az Ön testmagasságától, a cintányér magasságától és a játékstílusától függ, így nincs rá konkrét szám. Ha támpontot szeretne, figyelje meg, hogy a verő lesiklik-e a felületről. Ha viszont túlságosan megdönti, az ütései túl laposak lesznek ahhoz, hogy elég hangerőt kapjon.
A testen ossza el az ütéseket. Ha újra meg újra ugyanazt a pontot üti, ott felhalmozódik az igénybevétel. Már az is segíthet, ha a mintáját egy kicsit máshol játssza.
Miért reped meg a kupola tövénél, ahová senki sem üt?
Ami sokakat meglep, az a kupola (bell) töve. Magát a kupolát ütheti is az ember, de arra a pontra, ahol a kupola a testbe fut, senki sem céloz. Repedések mégis néha éppen ott kezdődnek.
Ha megnézzük a keresztmetszetét, világossá válik az ok. A cintányér alakja a közepén lévő kupolától a lankásan lejtő testen át a vékony peremig változik. Az egyetlen hely, ahol ez a változás hirtelen, az, ahol a kupola a testbe fordul.
Legyen szó papírról vagy fémről, a meghajlított lap a hajtásnál kezd elfáradni. Az erő jellemzően ott gyűlik össze, ahol az alak hirtelen megváltozik. A kupola töve ugyanezért kritikus pont.
Ráadásul a kupola a cintányér egyik legvastagabb része. A kupola töve tehát olyan határ, ahol nemcsak az alak, hanem a vastagság is hirtelen változik.
Néha olyan magyarázattal is találkozhat, hogy „az ütésektől a cintányér molekulaszerkezete addig változik, amíg meg nem reped”. Azt, amikor a fém az ismétlődő erőhatás alatt fokozatosan gyengül, általában anyagfáradásnak nevezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy „anyagfáradásról van szó, tehát ennyi és ennyi év után meg fog repedni”. A vastagság, az alak, a játék gyakorisága, a beállítás és a tárolás mind szerepet játszik, így a cintányér élettartamát nem lehet években megadni.
Ha középről indul a repedés, először a hüvelyt nézze meg
Ha a középső furattól indul ki repedés, először a hüvelyt érdemes ellenőrizni: azt a rövid műanyag vagy nejlon csövet, amely az állvány szárára húzható.
Ha megrepedt, vagy észrevétlenül elveszett, a cintányér furata közvetlenül a fém szárhoz ér. Minden ütésnél fém koccan a fémen, és a furat lassan kopik és tágul. Amikor a kerek furat kulcslyuk alakú oválissá nyúlik, azt „kulcslyukasodásnak” nevezik. Ezt nem a túlhúzás okozza. Épp ellenkezőleg: akkor fordul elő, ha a cintányér túl sokat mozog a száron, és a furat kikopik.
A hüvely elhasználódik. Nagyon olcsó, de ha nélküle játszik, azzal komoly kockázatnak teszi ki a cintányért.
A másik alkatrész a filcek párosa: egy a cintányér fölött, egy alatta. Megakadályozzák, hogy a cintányér a fém alkatrészekhez érjen, és lehetővé teszik, hogy szabadon mozogjon. Idővel összenyomódnak és megkeményednek, és már nem látják el a feladatukat. Egy összenyomódott filc az állványon még teljesen normálisnak látszik, ezért talán ez az az alkatrész, amelyről a legtöbben megfeledkeznek. Nyomja meg az ujjával. Ha nem enged, ideje kicserélni.
Mennyire húzza meg a szárnyas anyát?
Erről sokan megfeledkeznek. Biztonságosabbnak tűnik szorosan rögzíteni a cintányért, ezért csábító erősen meghúzni az anyát. Megértjük az érzést, de a cintányérnak épp az ellenkezőjére van szüksége.
Ha erősen meghúzza, a mozgást egészen a kupoláig korlátozza. Olyan ez, mintha erősen lenyomná egy rezgéssel hangot adó hangszer tövét. Ráadásul fölösleges igénybevételnek teszi ki a középső furat környékét.
Ez nem jelenti azt, hogy minél lazább, annál jobb. Ha lötyög, a cintányér túl sokat mozog, és a verő nem szándékolt szögben kezdi eltalálni. Ez is megrövidíti az élettartamát.
Ökölszabályként: a cintányérnak ütéskor természetesen ki kell lengenie, majd magától vissza kell állnia. Szerszám nem kell hozzá. Kézzel, könnyedén meghúzva bőven elég.
| Alkatrész | Mire figyeljen | Teendő |
|---|---|---|
| Hüvely | Repedt, csorba vagy hiányzik | Ha repedt, cserélje ki. Soha ne játsszon nélküle |
| Filcek (felső és alsó) | Összenyomódott vagy kemény | Cserélje ki, ha megnyomva nem enged |
| Szárnyas anya | Túl szoros vagy túl laza | Kézzel, könnyedén meghúzva |
| A cintányér furata | Hosszirányban megnyúlt | Ha változik az alakja, gondolja át a rögzítést |
Előfordulnak gyártási hibák?
Ebben a kérdésben cintányérokkal foglalkozó emberekként őszinték leszünk Önnel.
Előfordulhatnak olyan hibák, amelyek a gyártási folyamatra vezethetők vissza. Bármilyen gondos is a minőségellenőrzés, a gyártási problémákat soha nem lehet teljesen nullára csökkenteni. Éppen ezért minden gyártó abból indul ki, hogy előfordulhatnak. Egyes gyártók arról számolnak be, hogy a visszaküldött cintányérokat megvizsgálják, gyártási nyilvántartásaik alapján visszakövetik, és a tanulságokat a minőség javítására használják.
Ugyanakkor nincsenek adataink arról, hogy a repedések közül mennyi ered a használatból és mennyi a gyártásból. Azt sem láttuk soha, hogy bárki közzétett volna ilyen adatokat. Az arányról tehát nem tudunk semmit mondani.
És ezt érdemes tudni: vannak olyan repedések, amelyeknek az okát még a gyártó sem tudja megállapítani. Az egyik gyártó a garanciális oldalán egyértelműen kimondja, hogy azoknál a sérüléseknél, ahol a perem egy része letörik, az ok nem állapítható meg. Még a szakemberek sem tudják mindig megmondani, pedig ott van előttük a cintányér.
A VEQUS-nál is, ha gyártási hiba gyanúja merül fel, megvizsgáljuk a cintányér állapotát, és esetről esetre járunk el.
A garanciális feltételek gyártónként és országonként eltérnek. Még ugyanazon márkán belül is eltérhet a garancia attól függően, hol vásárolta a cintányért. Ha bizonytalan, érdeklődjön abban az üzletben, ahol vásárolta.
A próbatermek cintányérjairól
A közösségi médiában időnként felbukkannak bejegyzések a próbatermekben megrepedt cintányérokról. Egyre gyakoribbak az olyan kérések is, mint „kérjük, ne üssék ilyen erősen”.
Először is, egyszerűen sokkal többet használják őket. Egy otthon egyetlen ember által játszott cintányér és egy olyan, amelyen nap mint nap néhány óránként más dobos játszik, egészen más mértékű igénybevételnek van kitéve. Ráadásul minden dobos másként játszik, és másként állítja be a felszerelést. Bizonyos értelemben teljesen természetes, hogy gyorsabban elhasználódnak.
Ezen felül két további tényező is meghúzódik a háttérben.
Az egyik az ár. A cintányérok ára az elmúlt években többször is emelkedett. A fémárak, a tengeri szállítás költségei és az árfolyamok mind a gyártók befolyásán kívül esnek, és az áremelésekről szóló közleményekben is ezeket az okokat sorolják fel. Amikor egyetlen crash cintányér ma ennyibe kerül, az egy több tucat cintányért használó stúdió számára nem csekélység.
A másik talán kevésbé ismert. A stúdiók cintányérjaira nem vonatkozik a gyártói garancia. Bérbeadás, backline, próbatermek, hangstúdiók: több gyártó is egyértelműen kimondja, hogy az ilyen célokra használt cintányérokra nem terjed ki a garancia.
Vagyis ha egy megreped, a költséget a stúdió viseli. Sok stúdió feltételei szerint a kár az ügyfélre terhelhető, de a gyakorlatban senki sem töri el szándékosan a cintányért. A legtöbb egyszerűen a rendeltetésszerű használat során éri el élettartama végét, és ennek költségét a stúdió viseli.
Ezzel nem kioktatni szeretnénk senkit az illemről, és senkit sem hibáztatunk. Egyszerűen arról van szó, hogy a stúdióknak valós okuk van vigyázni a felszerelésükre. Ha ezt tudja, talán kicsit másként látja a helyzetet.
Tároláskor óvja a nedvességtől
Az, hogyan bánnak a cintányérral, amikor senki sem játszik rajta, többet számít, mint gondolná.
Amire sokan nem gondolnak, az a nedvesség. A cintányér fémből van, így ha párás helyen áll, nagyobb eséllyel elszíneződik és elveszíti a fényét. A legbiztonságosabb elkerülni a fészereket, valamint a kültérhez közeli szekrényeket és tárolóhelyiségeket.
Aztán ott van az izzadság. Játék után a cintányéron ott marad a kéz zsírja és izzadsága. Ha azonnal tokba teszi és bezárja, órákig nedvesen, lezárva marad. Már egy gyors áttörlés száraz ruhával is sokat számíthat.
Ami a tárolás módját illeti, állítva és fektetve is megfelelő. A tokok és tárolóállványok általában állítva tartják a cintányérokat, és ez semmilyen gondot nem okoz. Azt kell elkerülni, hogy egy csupasz cintányért valaminek nekitámasztva hagyjon. Közvetlenül kemény padlóra sem érdemes letenni, mert könnyen megütheti a peremét.
Ha egymásra rakja a cintányérokat, tegyen közéjük egy ruhát. Ha fém közvetlenül fémhez dörzsölődik, megkarcolja a felületet. Azt is kerülje, hogy a cintányérokat az állványukon hagyva szállítsa. A szállítás közbeni rázkódás váratlan erőhatásnak teszi ki a rögzítést.
Az elhajlott perem, ahogy láttuk, annak a jele, hogy a cintányért leejtették vagy feldöntötték. Fordítva megfogalmazva: az esésből eredő sérülés nyomot hagy a cintányér alakján.
Ha repedést talál
Először is: ne játsszon rajta tovább úgy, ahogy van. Ez mindennél fontosabb.
Ennek két oka van. Az egyik a biztonság: ha a repedés nő, és egy nagyobb darab letörik, szilánkok repülhetnek szét. A másik, hogy ha egy nagyobb darab már hiányzik, az okot többé nem lehet megállapítani. Pontosan erre a helyzetre gondol a gyártó, amikor azt írja, hogy azoknál a sérüléseknél, ahol a perem egy része letörik, az ok nem állapítható meg. Még ha gyártási hibára gyanakszik is, az eredeti forma nélkül nincs mód megítélni.
És ha a cintányér még garanciális, mielőtt bármit tenne vele, beszéljen azzal az üzlettel, ahol vásárolta. A lyukfúrás és a hasonló beavatkozások a garancia elvesztésével járhatnak. Ha rossz sorrendben jár el, elveszítheti azt a segítséget, amely egyébként megilletné.
Mindezek mellett sajnos a már kialakult repedést nem lehet visszacsinálni. Bármit tesz, az a terület soha nem lesz olyan erős, mint korábban.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cintányért ki kell dobni. A javítás is lehetőség. Vannak műhelyek és dobtechnikusok, akik cintányérokat javítanak, és munkájukat olyan helyeken is igénybe veszik, ahol a cintányérok gyorsan elhasználódnak, például stúdiókban és iskolai zenekaroknál.
Az alábbiakban javítószervizek és műhelyek által alkalmazott javítási módszereket ismertetünk. Nem javasoljuk, hogy saját maga munkálja meg szerszámokkal a fémet. Fúrás vagy vágás közben egyetlen megcsúszás is egyszerre szétnyithatja a repedést, és a cintányér pereme élesebb, mint gondolná. Kérjük, ezt csak tájékoztatásként olvassa.
Két alapvető megközelítés
Az egyik az, hogy megállítják a repedés továbbterjedését. A repedés mindkét végére egy-egy kis lyukat fúrnak. Az elv az, hogy a kerek lyuk ott fogja meg a repedést, ahol az tovább nőne, és szétteríti a koncentrált erőt. A körben futó repedéseknél olyan módszer is létezik, amely a két lyuk között vékony hornyot vág.
A másik az, hogy a megrepedt részt teljesen eltávolítják: csak a megrepedt szakaszt vágják ki, V alakban kivágják körülötte, vagy a legmesszebbre menve az egész peremet levágják, így a cintányér egy mérettel kisebb lesz. A peremről induló repedéseknél gyakori választás a V alakú kivágás. Az elv az, hogy a kivágott oldal könnyebb lesz, így a cintányér az állványon hajlamos úgy beállni, hogy ez az oldal Öntől távolabb kerüljön, és a verő kisebb eséllyel találja el ezt a pontot.
A középső furat környékén olyan módszerek léteznek, mint egy gyűrű beillesztése vagy a furat visszaalakítása szabályos körré. A javítóműhelyekben is külön feladatként kezelik a kikopott furatot és a repedést.
Javítási módként néha a repedés forrasztással vagy gázlánggal történő összeillesztését is említik.
Bármelyik módszerről legyen is szó, a hang megváltozik. Ha keveset távolítanak el, kicsi a változás; minél többet, annál nagyobb. Egyes javítók szerint a mély kivágás mély, hullámzó elemet ad a lecsengéshez, és a hangot a gong irányába viszi el. Ahogy a horony hosszabb lesz, a magasak és a mélyek egyre érezhetőbben szétválnak, a maximális hangerő csökken, az indítás gyorsabb, a lecsengés pedig rövidebb lesz. Ez nem annyira az eredeti hang visszaállításáról szól, mint inkább arról, hogy tudatosan elfogad egy másikat.
Sok javító jóval kevesebbet kér, mint amennyibe egy új cintányér kerülne, ami a javítást reális lehetőséggé teszi. A cintányér azonban a javítás után is megrepedhet újra, a használattól függően. Ezt a javítók maguk is nyíltan kimondják.
Mivel fémmegmunkálásról van szó, házilag nem könnyű elvégezni. Ha a garancia már lejárt, és továbbra is szeretne azon a cintányéron játszani, érdemes megkérdeznie egy javítót, mielőtt kidobná.
Peremrepedés esetén egyes dobosok egyszerűen levágják a megrepedt részt, és tovább játszanak rajta. A méret és a hang is megváltozik, így ez nem annyira a cintányér megjavítása, mint inkább egy másik hangszer megismerése.
Összegzés
Melyik tünetnél hol érdemes először keresgélni? Íme egyetlen táblázatban.
| Tünet | Mit ellenőrizzen először |
|---|---|
| A peremtől befelé futó repedés | Az ütések szöge, a cintányér magassága és dőlésszöge, bevágások vagy csorbák a peremen |
| Repedés a testen | Egy pontra esnek-e az ütések, mennyit játszanak rajta |
| Repedés a kupola tövénél | Mennyire szoros a szárnyas anya, szabadon leng-e a cintányér |
| Repedés a középső furat szélénél | Túl van-e húzva, milyen állapotban vannak az állvány alkatrészei |
| Deformálódott középső furat | Van-e hüvely, és milyen állapotban van, közvetlenül fémhez ér-e a cintányér |
| Erősen elhajlott vagy csorba perem | Leejtés vagy feldőlés, a szállítás közbeni bánásmód |
Ez azonban nem diagnosztikai táblázat. Az ugyanazon a helyen keletkező repedéseknek is lehetnek különböző okai. Tekintsen rá úgy, mint azoknak a helyeknek a listájára, ahol érdemes elkezdeni a keresést.
Mindezek közül kérjük, a hüvelyt és a filceket rendszeresen ellenőrizze, hiszen fogyóeszközök. Egy olcsó alkatrész egy sokszor drágább cintányért véd. Már csak ezek ellenőrzése is sokat számít.
Még egy utolsó gondolat. Ahogy az elején mondtuk, a cintányér fogyóeszköz. Nem minden ok a játékosnál keresendő, és még a gyártók is azt írják, hogy bizonyos sérüléseknek nem állapítható meg az oka. Ha megreped egy cintányér, nem kell túl szigorúnak lennie önmagával.
Ugyanakkor vannak olyan dolgok, amelyek az Ön tudta nélkül rövidítik meg a cintányér élettartamát. Egy bent hagyott repedt hüvely, egy túlhúzott szárnyas anya, egy túl függőlegesen álló cintányér. Az, hogy észreveszi-e ezeket, befolyásolja, meddig játszhat ugyanazon a cintányéron. Nézze át ezeket a teljes felszerelésével együtt.