Mi az a china cintányér?
Amikor először látott ilyet, talán Ön is azon tűnődött, hogy nem rosszul szerelte-e fel valaki.
Egy átlagos cintányér a közepén lévő kupolától a perem felé enyhén lejt. A china is így indul, de közvetlenül a perem előtt irányt vált, és a külső része felhajlik. Ma a legtöbb chinának lekerekített kupolája van, hasonlóan a crash cintányérokéhoz.
A hangja egy szóval: trashy, nagy átütőerővel. A felhangok az ütés pillanatában kirobbannak, és a crash sima kiteljesedése helyett éles, vágó karaktert kap, amely azonnal kiugrik. Ezért egyes dobosok egyszerűen „trash cintányérnak” hívják.
Aztán ott van a felszerelés módja. A chinát gyakran fejjel lefelé szerelik fel, a kupolával a padló felé. Így a felhajló perem lefelé fordul, és a peremet oldalról ütheti meg a verővel, ugyanúgy, mint egy crash cintányérét.
Ezek a jellemzők ugyanakkor sok chinára igazak, de nem mindegyikre. A kupolák formája változatos, egyes modelleket normál állásban való felszerelésre szánnak, és néhány nem is kerek. Végső soron talán inkább a hangja teszi a chinát chinává, mint a formája.
A crash, a ride és más cintányérok szerepéről a Milyen típusú cintányérok vannak? című cikkben olvashat.
A fejjel lefelé szerelés nem a „helyes” módja a china felszerelésének. Egyes dobosok normál állásban szerelik fel, és a felhajló peremet ütik. Még a dobosok között sincs egyetértés abban, melyik oldala a teteje.
Eredete: a kínai bó
Ahogy a neve is mutatja, gyökerei Kínába nyúlnak vissza.
A fém ütőhangszerek nagyon régóta részei a kínai rituális, katonai és vallási zenének. A legismertebb példa a bó (鈸). Párban használják: mindkettőt a szögletes kupolájánál fogják meg, mintha fogantyú lenne, és szemben egymásnak ütik őket. Ma is hallható hagyományos színpadi zenében, például a pekingi operában. Egyes hagyományos, kínai stílusú chináknak ma is szögletes kupolájuk van, ami valószínűleg a megfogásra szolgáló forma maradványa.
A név onnan ered, hogy a nyugatiak az ilyen formájú cintányérokat „China” (azaz kínai) cintányéroknak nevezték. Kínában a bónak sok rokona van, mindegyik saját formával és hanggal, de a nyugati zenében mindet a „china típusú” cintányérok közé sorolják.
Érdemes tudni a származásbeli különbségről is. A mai dobfelszereléseken használt cintányérok többsége a török hagyományból ered, gazdag, kiteljesedő hangzással. A china egy másik vonalból származik, amelyet éles, trashy hangjáért becsülnek. Mondhatni a chinát azért kezelik „effektcintányérként”, mert eltérő eredete egyenesen a hangjában szólal meg. Magának a cintányérnak a történetéről A cintányér története és fejlődése című cikkben olvashat.
Több mint 100 éve a dobfelszerelésen
Ha azt mondjuk, „china cintányér”, a legtöbben a rockra vagy a metalra gondolnak. A china és a dobfelszerelés közös története azonban meglepően régre nyúlik vissza.
A helyszín az 1910-es évek Amerikája, amikor a ragtime volt népszerű, közvetlenül a jazz születése előtt. Az akkori felvételeken hallható cintányérok nem úgy szólnak, mint a maiak: a bóra jellemző éles, átható hangjuk van. A korabeli dobfelszerelésekről készült fényképeken gyakran látható egy fejjel lefelé felszerelt kínai cintányér a lábdob tetején. Vagyis a fejjel lefelé szerelt china már több mint egy évszázaddal ezelőtt is létezett.
Miért éppen kínai cintányérok? Senki sem tudja biztosan. Török cintányérokhoz Amerikában még nehéz volt hozzájutni; a tartósság és az ár is szerepet játszhatott; és ez a hang illett a kor élénk, kissé harsány zenéjéhez. Valószínűleg több ok együttesen.
Az 1920-as években a török stílusú cintányérok vették át a főszerepet, a china pedig „effektté” vált, amellyel egzotikus ízt adtak egy-egy dalnak. Az 1920-as évek közepére azonban egyes dobosok már mindkettőt felállították, és váltogattak közöttük – ez a mai, több különböző színű cintányért használó felállások korai formája.
A következő fordulópontot a háború hozta. Az 1940-es és ’50-es években megszakadt a kínai import, és a nyugati cintányérgyártók elkezdték saját china típusaikat gyártani.
Aztán jöttek az 1970-es évek. Billy Cobham fúziós dobosnak tulajdonítják, hogy merészen fejjel lefelé szerelt chinán kezdett játszani, és ez a megoldás gyorsan elterjedt. Innentől a china a rock, a heavy metal és a progresszív rock nélkülözhetetlen cintányérjává vált.
Mikor használjuk?
A china használatának nincs egyetlen helyes módja. Íme néhány a leggyakoribbak közül:
- Egyszeri akcentusként (közös ütéseknél vagy egy átvezetés végén)
- Az időt tartva, ride-szerűen játszva rajta
- Seprűvel vagy filcfejű verővel játszva
- Egy másik cintányérral egymásra szerelve (stack)
Hogy hová teszi és hogyan játszik rajta, az Önön múlik.
Nem minden china egyforma
A „china” szó formában és hangban is sokféle cintányért takar. Nézzük meg a változatosságot a VEQUS Brilliant sorozat példáján.
Nagy vonalakban háromféle létezik: a furatok nélküli „normál” china, a furatokkal ellátott (vented) china és a kis átmérőjű china.
| Név | Jellemzők | Méretek |
|---|---|---|
| CHINA | Furatok nélkül | 16", 18", 20" |
| VENT CHINA | Nagy furatok: 6 furatos változat, valamint nagy és kis furatokat kombináló 12 furatos változat | 16", 18", 20" (6 és 12 furatos is) |
| REVO CHINA | Sok kis furat | 16", 18", 20" |
| VENT CHINA (MINI) | Kis átmérőjű, 6 furatos | 10", 12" |
Gyorsabb meghallgatni, mint olvasni róla. Íme a Brilliant sorozat chinái egymás után.
Mit változtatnak a furatok?
Amikor először lát furatokkal ellátott cintányért, talán elgondolkodik, miért csinálna ilyet bárki. A furatok szándékosan vannak ott.
A furatok csökkentik a rezgő fém mennyiségét. Ennek eredményeként általában ilyen változásokat hall:
- Gyorsabb megszólalás: a hang az ütés pillanatában megszólal
- Rövidebb lecsengés: a hang gyorsan elhal, így ropogósabb, feszesebb a hangzás
- Egymásra szerelve könnyebben távozik a levegő: kevesebb levegő szorul be közte és az alatta lévő cintányér közé
Ezért népszerű választás a furatos cintányér, ha rövid, éles akcentusokra van szüksége, vagy stacket tervez.
Az viszont általánosságban nem mondható meg, hogy a furatok emelik vagy mélyítik a hangot. Ez a furatok számától, méretétől és elrendezésétől függ. Néhány nagy furat és sok kis furat egészen eltérő megközelítés, még ha mindkettő „furatosnak” számít is.
Íme a Brilliant sorozat 18 hüvelykes chinái: furatok nélkül, VENT CHINA (12 furatos) és REVO CHINA. Mivel a méret és a sorozat azonos, önmagában hallhatja a furatok hatását.
Hogyan változtat a méret a hangon?
A cintányér mérete és hangja között meglehetősen egyértelmű összefüggés van. A nagyobb cintányérok hangosabbak, mélyebbek, és hosszabban zengenek. A kisebbek gyorsabban szólalnak meg, magasabban szólnak, és hamar elhalnak. Ugyanez igaz a chinákra is.
A leggyakoribb méretek a 16 és a 18 hüvelyk. 20 hüvelyktől felfelé jóval nagyobb a zengés (wash), és egyesek akár ride-ként is játszhatók. A skála másik végén a 12 hüvelykes és annál kisebb chinákat néha „china splashnek” nevezik, és gyakran rövid, éles akcentusokra vagy stackekben használják.
| Méret | Hang | Jellemző használat |
|---|---|---|
| 10"–12" | Magas, rövid, éles | Gyors akcentusok, stackek |
| 16" | Gyors megszólalás, mérsékelt hangerő | Főleg akcentusok |
| 18" | A megszólalás és a hangerő jó egyensúlya | Akcentusok és ride-játék |
| 20" | Hangos, mély, hosszú zengés | Ride-játék, hangos részek |
Ne feledje, hogy ez csak durva útmutató. Nem a méret az egyetlen tényező; a vastagság is számít. Azonos méretnél a vastagabb cintányér általában magasabban szól. A súly és a felületkezelés is jelentősen megváltoztatja az összhatást.
Íme a Brilliant sorozat 16 és 18 hüvelykes chinái, valamint a kis VENT CHINA (MINI). Ha ugyanazon sorozat különböző méreteit hallja, könnyű kiszűrni a különbségeket.
Összegzés
A china talán az a cintányér, amely a legélesebben megosztja a véleményeket. Trashy és nagy átütőerejű, és éppen ez a karakter az oka annak, hogy több mint száz éve a dobfelszerelés része.
Akcentus, ride vagy stack: attól függően, hogyan használja, ugyanaz a cintányér egészen más arcát mutathatja. Jó kiindulópont, ha átgondolja, hová kerüljön a felállásában.